Látogatók

2011. november 25., péntek

Soha nem növünk fel igazán, csak megtanulunk viselkedni.
Nem vagyok egy naiv kislány, aki vattacukrot majszolva ül egy rózsaszín felhőn. Én csak egy törött szárnyú angyal vagyok a vizes aszfalton, aki még várja a szivárványt..
Az én napom Te vagy a felhők fölött. Tudom kezelni a felhőket, de nem tudok megbirkózni egy napfogyatkozással.
Vannak dalok, amiktől táncra perdülünk; vannak, amiktől énekelni kezdünk, és akadnak olyan dalok is, amik újra és újra összetörik a szívedet... De a legjobb dalok azok, amik felidézik benned, amit akkor éreztél, amikor először hallottad őket.
Van, amit kinőttünk, van, ami lefeslett rólunk.. De van, ami kinőhetetlen. És van, ami elszakíthatatlan.. a barátságunk..
Az életem olyan, mint egy kirakós játék, ami most lett igazán teljes, mert megtaláltam az utolsó hiányzó darabkát: Téged.